Ferences lelkületű biciklisták

Rólunk

 Szeretettel köszöntünk biciklis oldalunkon!

          A Ferences Biciklitúra – FerBiT – 2008 óta kerül évente megrendezésre.
         Ez a biciklizés teljesen más beállítottságú, mint egy rendezvény vagy akár csak egy sport esemény. A jó Istennel és Istenért indulunk útnak.
        Tapasztaljuk, hogy amikor valamit szeretetből teszünk, akár látszik akár nem, nem tud elkedvteleníteni, további cselekvéseinkbe, tetteinkbe. Ilyen ez a biciklitúra is. Szeretettel és szeretetből vágunk neki évről-évre a FerBiT kalandos útszakaszának. Az úton egymást figyelembe véve, ferences lelkületben haladunk városokból falvak felé, és Erdély hegyi útszakaszain.

              Ferences lelkületű biciklis közösség?
        Assisi Szent Ferenc lelkületében fontos szerepet kap a közösségnek a szerepe. Napjainkban elvont fogalomként hangzik, hogy „közösség”. Azért is mert, egyénenként, ki-ki a maga útján akarja megvalósítani életkarrierjét. Sokszor annyira belefeledkezzünk előretörekvéseinkben, hogy a jó Istennek sem marad helye az életünkben. Mint magányos emberek haladunk előre. A ferences lelkületű biciklis közösségben, épp ez az, ami fontos szerepet kap, a közösséghez való tartozás érzése, a közösségi szeretet megélése.   Akik, részt veszünk tapasztaljuk, hogy valóban egymás segítségére szorulunk, és számíthatunk is a mellettünk pedálozó testvérünkre. Közösen igyekszünk megteremteni azt az imádságos hangulatot, amely egy hálaadás Istenünk felé. Tapasztaltuk az eddig bejárt útszakaszoknál a boldogság és örömteli lelkületet. Bevállaljuk az úttal járó nehézségeket.
         A biciklizés, testmozgás mellett lelkünket a jó Istenre való odafigyelésre „váltjuk” át. A biciklitúrán nem egymás elől „tekerünk” - „hajtunk” el, hanem egymásra odafigyelve, meghallgatva, beszélgetve haladunk több száz kilométeren keresztül. Nem versenyezve, hanem leginkább egymást bátorítva – segítve haladunk, miközben rácsodálkozunk a jó Isten szépséges alkotásaira, tetteire.
        A csodálatosan megteremtett természetben felfedezzük (-fedezhetjük) az Ő létezését, szeretetét. Assisi Szent Ferenc különös tisztelettel volt a természet iránt. Az ő személyét az Alkotó/ Teremtő dicséretére-imádására indította a természet gyönyörű szépsége. A megtett útszakaszokra való visszatekintés, egy FerBiT-es arcára derűt, vidámságot, örömet csal. A fölséges Isten szeretete, a madarak dala, a frissítő patakok csobogása, a fenyők árnyéka kíséri a biciklis közösséget. Igen, ezért indulunk újra és újra kijelölt útszakaszainkon útnak, hogy a a legfőbb jóhoz – Istenhez közelebb kerüljünk lélekben és imádásban (imádságos lelkületben).  Ezt tette Szent Ferenc is valahányszor útra kelt, Istent dicsőítette, és az emberek figyelmét Őrá irányította. Egyszerűségben, derűs lélekkel áldotta és magasztalta a világ Teremtőjét és Megváltóját. Mi is azért indulunk útnak, hogy jóságos Istenünkre figyelhessünk, és észre vegyük a csodaszép alkotásaiban a jelenlétét. Életünk napjai rohanásból, hajtásból állnak. Akik (már) a biciklis közösséghez tartozunk már valamiképpen érezzük, hogy a jó Istennel érdemes előre haladni. Ővele tekerni. Őbenne gazdagodni. Egy esemény, egy program, akkor lesz gyümölcsöző, hogyha ráhangolódunk, előre felkészülünk rá. Fáradtságunk meghozza gyümölcsét. Ahhoz, hogy gurulhassunk, ahhoz tekernünk is kell. A meredek útszakaszok után, sokszor lejtő jön. Sokszor még egy mellettem guruló testvérem mosolya is erőt ad a további előrehaladáshoz.
        Merjük észrevenni a teremtés szépségét, amit ajándékként kaptunk. Kincsként őrizzük! Nekünk még van lehetőségünk rácsodálkozni. Adjuk (hagyjuk) meg az utánunk levő nemzedékeknek is azt az örömet és hála érzetet a dicsőséges Isten felé, amit csak a természetben kaphat meg az ember.
        A mai korban úgy tűnik, mintha kezdene kihalni az emberiségből a természetre való rácsodálkozás. Embervoltunk egyik lényeges elemévé kellene váljon a természetre való odafigyelés azáltal is, hogy nemcsak felhasználjuk a természet adottságait, hanem megóvásuk érdekében is szívügyünkként viszonyulunk. Szeressük meg mi is a környezetünket!
        Napjainkban is nyugalmat nyújt a természet, ami a mi nagy kincsünk.
A természet egy út, amely elvezet a jó Isten megismeréséhez.
        
Közösen még a pedálozás is erőteljesebb.

 fr. Főcze I. Bonaventura

Biciklitúrák indító imája

Istenem, a Te kezedben nyugszik minden ember sorsa.
Add, hogy figyelmesen tekerjek;
védd meg társaim, akik velem jönnek;
baj, kín ne érje őket, Istenem!

Add, hogy a természetben fel tudjuk fedezni teremtő jóságodat.
Add, hogy a másikban észre tudjunk venni Téged.
Add, hogy együttlétünk-közösségünk épülését szolgálja.

Add, Urunk: a világ szépségét járja meg gondtalan utunk!

Mindenható örök Isten,
aki mindent dicsőségedre
és az emberek használatára rendeltél,
kérünk, hogy ezeket a kerékpárokat
mindig áldásod kísérje, oltalmad védje.

Engedd, hogy akik a Boldogságos Szűz
oltalmában útra kelünk,
minden kárt és veszedelmet elkerülvén,
elérjük célunkat;
s majd örömteli lélekkel,
élményekben gazdagon térhessünk vissza otthonunkba.
Krisztus, a mi Urunk által. Ámen